Kosár

Az Ön kosara üres

Keresés folyamatban...

Kosár Bezárás

Horgászat Bojli Hot Fish

Tavaszi túra egy ügyféllel 1.0

Csaba Ronto, 1 hónapja

Tavaszi túra egy ügyféllel 1.0

Csaba Ronto, 1 hónapja

Horgászat Bojli Hot Fish

Április elejét írtunk, mikor egy jó barátom és ügyfelem Alex elhívott egy kávéra, hogy megbeszéljük a következő túrájának taktikáját. Egy tavaly nyílt tóra kapott a kisfiától egy hétvégi horgászatot a születésnapjára.

Mikor megkapta az ajándékot rögtön meg is kérdezte,hogy van-e kedvem velük tartani arra a túrára. Sajnos ezt azonban le kellett mondanom, mert már előtte leegyeztettem erre a hétvégére egy másik ügyfelemmel Havattői Zolival egy túrát.

Mostani beszélgetésünknek már rögtön az elején fény derült arra, hogy a két horgászat nem is egy hétvégére esik, hanem egy hét különbséggel van. Így Alex ismét felajánlotta, hogy tartsak velük, én pedig éltem a lehetőséggel.

Volt 4 napom felkészülni a pecára. Normális esetben, ha egy új vízre megyek, akkor már fél évvel előtte elkezdem összegyűjteni az információkat a vízről, a halakról és követem a történéseket a Facebook és Instagram oldalakon. Ezt a fél évet most 1 délután és éjszaka alatt kellett letudnom.

A tó 2021-ben nyitotta meg kapuit a horgászok előtt, így szerencsére csak 1 évnyi anyagot kellett átnéznem. Ami feltűnt, hogy a jobb halakkal csak a tulajdonosok vannak lefényképezve, ők is csak olyan képekkel, mikor a telepítés történt és elég kevés fogás van az oldalon a vendégektől. Itt Ausztriában a horgászok sajnos nem szívesen jelenítik meg fogásaikat a Social Media-ban. Ezzel a jelenséggel sajnos a Keen Carp Deutschland-Österreichnál mi is szembesülünk. Egy tucat jobbnál, jobb hal van a telefonomban ügyfelektől, de sajnos nem jeleníthetjük meg őket.

Az információszerzés során kiderült, hogy egy nehéz vízzel van dolgom, főleg egy ilyen rövid idő alatt, sőt az időjárás-előrejelzés is erős lehülést és havat jelentett.

Vissza az előkészületekhez, az is kiderült, hogy a tóban nincsen dévér sem kárász csak vörösszárnyú keszeg ami a nagy csukáknak vannak telepítve. A karácsonyi túrám után ismét elővehettem a Method mixet, Soakot és a dippeket. Sok felszerelésre nem volt szükség, mert a helyhez biztosítottak csónakot, motort, 2db merítőt és mérlegelőt egy pontybölcsőt és egy merlegelő állványt. Mivel mind a kettőnknek olyan busza van amiben egy ágy van kiépítve, így csak egy-egy konyhasátrat vittünk. Az egyikben főztünk a másik pedig menedéket nyújott a zord időben.

Hétre volt megbeszélve a találkozó a tulajdonossal a tóparton. Mivel csak 1,5 óra volt az út, így nem kellet korán kelni. Útközben még megálltunk friss pékáruért és hamar meg is érkeztünk. A tó egy fenyő erdő szélén található, valami csodálatos.

Rövid beszélgetés után elfoglaltuk a helyünket.

Én rögtön vettem a kis dobozomat és vizet mertem a tóból és a feltettem egy fazékba melegedni.

Mikor langyos lett hozzá öntöttam a vödörben található zacskós Ready Made White Fish Fish Witch bojlikhoz. A bojlikat 15, 18 és 20 mm-es változaban kevertem össze, ezek a méretek maradtak meg egy tavalyi pecámról. Ehhez öntöttem még Spice Oriental Soak-ot és Appetit Stimulatort, Spice változatban.

Amíg a csalik elkezdtek felpuhulni és magukba szívni a sok attraktort addig mi felállítottuk a sátrakat.

Sajnos a sátrakat csak a stégen lehetett felállítani, ez egyáltalán nem jó olyan vizeken ahol túl érzékenyek a halak, mert a stégen történő dolgok mind rezgés formájában kerülnek a vízbe és ezt a halak is rögtön érzik és eltávolodnak a helytől! Nagyon kevesen figyelnek erre, pedig ez is hozzá tartozik a sikerhez. Sátrak álltak, vízre szálltam helyet keresni.

Már otthon találtam a neten egy víz alatti medertérképet a tóról. Az aktuális mélység nem mindig stimmelt, de az aljzat nem változott. Így tudtam, hogy a tó közepén a legmélyebb és a befolyótól a kifolyó felé folyamatosan mélyül. Törést és púpot nem is láttam a neten és kesőbb a vízen sem találtam. Folyamatosan mélyült a partszéltől a közepe felé. Személy szerint szeretem az ilyen vizeket, mert itt igazán tudni kell, hogy a jobb/nagyobb halak milyen aljzatot reszesítenek előnyben. Ebben a legjobb segítség egy tapogatórúd, nekem az alumínium anyagú vált be a legjobban.

Hat helyet kerestünk és minden hely más mélységben és más aljzaton helyezkedett el.

Én már az említett attraktorban ázott Ready Made White Fish - Fish Witch etettem.

Hozzá csináltam még egy etetőanyagot, amibe került Method Mix, Hot Fish & Gammarus Mix és az idei új termékünk, a A3 Baitsoakot. Ezt összekevertem vízzel, majd gombócok formájában jutattam a vízbe 5-6 szem csali kiséretében.

A hajszálra egy szem 14 mm Neutral Hot Fish Balanced Hookbait kerül amit egy 10 mm sárga Pop Uppal könnyítettem ki, amit normalis esetben meg kellett volna faragni,de mivel a szabály nem enged 4-es horognál kisebbet, így a horog súlya elég volt ahhoz, hogy csak a hajszál emelkedjen el a horogtól.

Kora délután minden a helyére került és elkezdtünk főzni, majd ebédelni.

Ebéd közben a jobbos botomon tipikus dévér kapás jelentkezett, gondoltam magamban ne már, de aztán abbamaradt. Kicsivel később a semmiből valami elkezdte húzni a zsínórt az orsómról. A botot kezembe véve olyan fura mozgást éreztem a horog végén, mondtam is Alexnak biztos egy compó, de ahogy közelebb húztam a halat egyszer meglattam egy „tigris” mintázatú farokúszót és akkor összeraktam a történéseket. A sok etetőanyag miatt bevonzottam a vörösszárnyú keszegeket az etetésemre, ezzel együtt a csukát is és mivel a kishal helyett az én hóember szerelékemre harapott rá, így sikeresen mertíthettem meg egy 1 méter fölötti csukát, ami már végzett az ívással. Nem éppen erre vágytam, de ennek is örültem, mivel ekkora csukát még soha sem fogtam. Alex csinált pár képet, aztán ment is vissza.

A szereléket már csak etetőhajó segítségével jutattam vissza, hogy ne zavarjam meg az előttem tartózkodó halakat a motorral és gumicsónakkal.

Nem sokkal világosodás előtt ismét kapás a jobbos botomon, a kontakt felvétele után biztos voltam benne, hogy végre a célhal van a horog végén. Nem sokat küzdött a fakó, ezüst színű ellenfelem, így rövid időn belül szákba tereltem. Egy kis időre visszatettem a vízbe egy mérlegelőbe, amíg előkészültünk a fényképezéshez.

Ebben nagy segítségemre volt Gabriel, Alex kisfia.

A hal súlya 17,40 kg volt, nagyon örültem, mert elég sok kisebb testű ponty is található a tóban és az etetőanyag nem éppen egy nagyhalas csalik közé tartozik.

A hal fényképezése közben megérkezett a beígért lehűlés, hóval és erős széllel, ami annyira nem kedvezett nekünk, sőt annyira nem, hogy az utolsó éjszaka kapás nélkül maradtunk.

Alexéknak halat sem sikerült érinteni, így még délelőtt összepakoltunk és elindultunk haza.

Köszönöm a meghívást, legközelebb egy kesőbbi időpontban térunk vissza, hogy a víz legalabb 15 fok felett legyen.

Üdvözlettel,
Rontó Csaba

Előző bejegyzés Gyékényesi túra Következő bejegyzés Első horgászat Keen Carp bojlival